A 21. század iskolája

A 21. század iskolája

A 21. század elég tág időintervallumot jelöl, hiszen mi is a 21. század iskolájában tanultunk (2000-es évek eleje), ugyanakkor 80 év múlva is a 21. század iskolájában fognak tanulni a diákok. De valóban iskolában fognak tanulni? Gondolok itt arra, hogy egyre jobban terjed a távoktatás, azaz, hogy a tanulók és a diákok nincsenek is egy légtérben, hanem egymástól akár több száz kilométer távolságban vannak és az interneten (ma még pl. Skype-on) keresztül tartják a kapcsolatot és az órát. Szerintem – sajnos – leginkább erre felé halad a technika, mert így a gyerekeknek sokkal több idejük lesz másra, mert például megspórolják az utazási időt. Más kérdés, hogy így mi lesz az iskolák egyéb nevelői funkcióival (rejtett tanterv), de ez most nem ide tartozik, éppen ezért én most maradok annál a feltevésnél, hogy a diákok a jövőben is iskolai keretek között fognak tanulni.

Ez esetben viszont én nem gondolok forradalmi változásokra, szerintem 2050-ig (tehát belátható ideig) csak fokozatos újítások lesznek, és ezek is csak nagyon lassan fognak beszivárogni a magyar oktatási rendszerbe, amelynek két fő oka a pénzhiány, illetve a konzervatív hozzáállás.

Ennek a feladatnak a keretében legyen az időpont 2050. Ekkor az átlag budapesti iskola szerintem a következőképpen fog kinézni. Modern, környezetbarát többemeletes épület, nagy sportudvarral, esetleg uszodával, egy-két tornateremmel és rengeteg tanulóval és tanárral. Az osztálylétszámok nem változnak szignifikánsan, ami miatt a tanítási módszerek sem lehetnek teljesen újszerűek. Minden tanteremben lesz interaktív tábla, minden diáknak rendelkezésére fog állni valamilyen IKT eszköz és lesz hozzá internet hozzáférés is. A tantermekben tökéletesen ki lesz építve a fűtés- és légkondirendszer, alap, hogy lesz termenként egy-egy laptop és projektor. A jövő pedagógusai nehéz helyzetben lesznek, hiszen rendszeresen újabbnál újabb eszközök működését kell megtanulniuk önállóan. 2050-ben még mi is tanítani fogunk (nyugdíj előtt x évvel), vigyáznunk kell, nehogy minket tartsanak majd az akkori gyerekek őskövületeknek, ezt folyamatos önképzéssel lehet megakadályozni. A munkaformák a kis csoportos, illetve az egyéni képességek fejlesztésére fog hajazni, a közös, egész osztályt együttesen megmozgató feladatok háttérbe szorulhatnak. Mindennapos lesz a fent említett „modern eszközök” használata.

Nagy vonalakban így képzelem én el a 21. század közepén egy iskola felszereltségét, tanulási környezetét, a munkaformákat, valamint a pedagógust. Természetesen óriási különbségek lesznek akkor is egy budapesti elit gimnázium és egy vidéki általános iskola között, illetve egy fejlett tokiói és egy közép-európai iskola között, ahogyan az ma is van.

Képtalálat a következőre: „ökoiskola”Kapcsolódó kép

Képtalálat a következőre: „digitális tanterem” Képtalálat a következőre: „iskolai projektor”

Közösségi oldal

Közösségi oldal

Mivel nekem nincs se Facebookom, se Twitterem, sem semmi ezekhez hasonló közösségi oldalon nem vagyok fent, ezért számomra nagyobb nehézséget okoz ennek a feladatnak az elvégzése. Barátaim, ismerőseim elmondásaiból, hallomásokból tudok egyet s mást a Facebookról, ezért ezt választottam a feladaton való gondolkodásra.

A legalapvetőbb, hogy a Facebookon létre lehet hozni különböző csoportokat, így akár egy-egy tantárgyi tanulócsoportot is. Én most azt találtam ki, hogy földrajzból, amikor a városokról és a közlekedésről tanulunk, akkor egy ilyen tanulócsoportba mindenki beírja, hogy hol lakik (város, kerület) és hogyan jár be az iskolába (gyalog, autóval, BKK-val, távolsági busszal, vonattal). A diákok feladata az lenne, hogy mindenki kiválaszt magának 2-3 osztálytársat, elolvassa annak bejegyzését és megpróbálja kitalálni, kiszámolni, hogy mennyi időbe telhet az illetőnek beérni reggelente a suliba. Másik módszer, hogy mindenki csak azt írja be, hogy hol lakik, és ez alapján kell kitalálnia a többieknek , hogy melyik az a leggyorsabb útvonal, amellyel beutazhatna az iskolába. Segítségként használhatnák a Google térképet, a BKK, Volán, MÁV menetrendjeit.

Ezzel a feladattal sokat tanulhatnak a (budapesti) közlekedési viszonyokról, fejlődhet a tervezési képességük, miközben sokkal jobban megismerik egymást, ezáltal az osztályközösség is sokkal jobban összekovácsolódhat.

Digitális tananyag

Digitális tananyag

Tetszik

http://zanza.tv/tortenelem/magyarsag-tortenete-kezdetektol-1490-ig/allamalapito-szent-istvantol-allamgyarapito

A zanza.tv weboldalon kutakodtam, mivel már órán nagyon tetszett ez a honlap és az ott található videós tartalmak. Történelem-földrajz szakosként, mivel a honlapon nincsenek természettudományi ismeretek, ezért a történelem témakört választottam, azon belül is a személyes kedvencemet, a magyar középkort. Az igazat megvallva két videós tartalom is nagyon tetszett, az egyik az „Államalapító Szent Istvántól államgyarapító Lászlóig és Kálmánig”, a másik „Az Aranybulla és a tatárjárás” című. Úgy gondoltam, hogy ezeket legjobban az órai feldolgozást követően, az összefoglaló óra keretében lehetne felhasználni, úgy hogy közösen nézzük az osztállyal és hozzá feladatokat talál ki a tanár vagy meg-megállítja a videót és magyarázatokat fűz hozzá, kérdez stb.

A kettő közül az időben előbbit mutatnám be röviden. A videónak nagy előnye, hogy rövid, alig 5 perces, így könnyen feldolgozható akár egy tanórán is. Nagyon színes, mozgalmas, a narrátor hangja kellemes, érthető; egyszerű mondatokat használ, ugyanakkor szakszerű is, megfelelőképpen használja a fogalmakat. Remek, hogy térképeket is mutat, mert sokszor nehézséget okoz a diákoknak az eseményeket térben elképzelni. Szakmailag teljesen pontos, maga a szöveg is elegendő információt ad, de sok olyan adat is szerepel a videón, amely csak olvasható, így ez akár plusz tartalomként is kezelhető. Kiválóan összefoglalja mindazt, amit erről a korról tudni érdemes egy középiskolai diáknak. A honlapon a videó mellett a kapcsolódó fogalmak is figyelemre méltóak, bár ezek nincsenek olyan részletesen kidolgozva, mégis legalább ki vannak gyűjtve, és egyfajta támpontot is adhatnak a tanulóknak, arról, hogy mit kellene megtanulniuk. Az ajánlott irodalom rész viszont bántóan rövid, ebből adódóan használhatatlan is.

Mindent összevetve, én ezt a videót, sőt valószínűleg az egész honlap tartalmát szívesen használnám a tanítás során, mert sokkal élvezetesebbé teheti a tanulást a diákok számára.

 

Nem tetszik

https://player.nkp.hu/play/74266/false/undefined

A Nemzeti Köznevelési Portálról választottam egy videót, pontosabban itt animációnak nevezik. Az összehasonlíthatóság kedvéért itt is történelem témakörben egy Árpád-koros anyagot választottam, nevezetesen a tatárjárást, azon belül is a muhi csatáról szóló animációt. Ez a videó rövid, túl rövid, mindösszesen 80 másodperc, ez már előrevetíti, hogy nem lesz teljes mértékben megfelelő. A narrátor hangjával még nincs is nagy probléma (bár eléggé egysíkú hangon, unalmasan beszél), viszont alatta végig nagyon hangosan megy az idegesítő dallam, amely biztosan sok gyerek figyelmét elvonná a lényegről. Mindenféle előzmény nélkül belevág a közepébe, így az előzetes ismereteket a tanárnak kell elmondania. Az sem jó, hogy a könnyűlovas tatárokat sisakkal és pajzsokkal ábrázolja, míg a magyar zömében nehézlovasokat felvonultató sereget szinte védő- és támadófegyverzet nélkül mutatja be. Nagyon kevés ténybeli információt közöl, fontos lenne például elmondani, hogy magyar oldalról kik estek el a csatában. Ezen kívül az egész videó dinamikája lassú, nem túl mozgalmas, véleményem szerint a mai digitális világban felnövő generációt ez már nem tudja lekötni.

Összegezve, ezt a videót rövidsége, idegesítő zenéje, szakmai hibái és hiányai, valamint lassúsága miatt semmiképpen sem használnám a tanítás során, mert még többet ártana, mint használna.

Árpád-házi uralkodók

https://www.easel.ly/viewEasel/5387603

Kvíz

Kvíz

Ezeket az internetes kvíz és egyéb teszt programokat nagyon jónak és a tanítás során is felhasználandónak találom. Korábban egyetemi keretek között egy alkalommal a Kahoot kvízt már használtam is és úgy vettem észre (hospitálás során is), hogy a diákok nagy élvezettel töltik ki ezeket, így játszva tanulnak. Tanárként pedig gyorsan összeállítható és könnyen javítható.

A Redmenta programot választottam, mivel ez magyar fejlesztés, ráadásul teljesen magyar nyelvű. Történelem tantárgyból az Árpád-korhoz készítettem egy többféle kérdés típusból álló tesztet. Az Árpád-kort a kerettanterv szerint 5. és 9. osztályban tanulják a gyerekek, szerintem ez a teszt inkább a kilencedikeseknek való, mert némely kérdés az ötödikeseknek túl nehéz lenne. Ezt a tesztet, illetve szinte bármelyik hasonló feladatot én leginkább az összefoglaló, rendszerező órán használnám, a témazáró dolgozat előtt, hogy a diákok lássák, hogy mit kell mindenképpen tudniuk, milyen típusú kérdések lesznek várhatóak, valamint, hogy sikerélményt és ezzel önbizalmat szerezzenek.

Teszt: http://www.redmenta.com/?solve&ks_id=1192747310

Digitális kompetencia

Digitális kompetencia

A mai generáció diákjai lassan már jobban értenek a számítógépekhez és az internethez, mint mi, tanárok, ettől függetlenül érdemes és kell is a digitális kompetenciájukat fejleszteni. Ez szerintem nemcsak a szaktanárok feladata, hanem akár az osztályfőnöké is, ugyanis az ő vezetésével az osztály létrehozhat közös facebook csoportot, a Google drive-on szerkeszthetnek táblázatokat, kérdőíveket, diasorokat, tehát közösen építhetnek ki hálózatokat a kommunikáció és a tanulás terén.

A szaktanár ritkábban kommunikál a diákokkal, ettől függetlenül ő is fejlesztheti ezeket a kompetenciákat. Például bármelyik kutatásalapú feladat, projekt során a diákoknak szinte a legfontosabb segédeszközük az internet lesz. Meg kell tanítani őket, hogy melyek a megbízható, hiteles információk, honnan tudják ezeket összegyűjteni, milyen IKT-s alkalmazásokat tudnak használni a feladat sikeresebb elvégzéséhez.

Én földrajztanárként – a projekt feladatok mellett – az interneten található térképeket is használtatnám velük (műholdképek, fotók, térképvázlatok stb.), emellett adatok keresése az interneten vagy adatsorok készítése is lehet feladat. Manapság már rengeteg segédanyag is elérhető az interneten, ezek kritikus használatáról is fontos megismertetni a diákokat, hogy ezáltal felelősségteljesen használhassák az internetet.

 

21. századi készségek

https://www.youtube.com/watch?v=jxZDFUj0Jhk

Azért ezt a videót választottam, mert magyar diákok készítették, új, nem túl hosszú, érthető és hasznos internetes alkalmazásokat mutat be. A Skype már viszonylag ismertebb, ettől függetlenül nagyon hasznos, mivel ingyen lehet vele kommunikálni mind írásban, mind szóban videón keresztül. A Google fordító is ügyes szerkezet, ugyan nem tökéletesen fordítja le, amit szeretnénk elmondani, de azért segít megértetni minket. Végül a Google Earth tetszett nekem talán a legjobban, mert ennek a segítségével az is „elutazhat”, megismerhet távoli helyeket, akinek erre sajnos nincs pénze.

Webquest

Webquest

A webquest egy kutatásalapú tanulási módszer, amely során a diákoknak önállóan vagy csoportokban kell internetes források segítségével egy összetett feladatot megoldani vagy egy produktumot létrehozni. A módszer a konstruktivista tanulási elméleten alapszik. Ebben a tanulók szerepe sokkal nagyobb, mint a a hagyományos módszereknél, aktívabbak, több a felelősségük (magukért és egymásért), mindig egy problémát próbálnak megoldani. A tanár ilyenkor a háttérbe húzódik, ő adja meg a feladat kereteit, valamint segíti a diákokat a munkájuk során, ha szükséges.

Én eddig leginkább földrajz szakmódszertanon hallottam erről a tanulási módszerről, ezért is találtam ki földrajzos webquest feladatot.

Feladat

Cím: Magyarország nemzeti parkjai

Bevezetés:

Lengyel testvériskolánk földrajz tagozatos diákjai hazánkba érkeznek, hogy felkeressék a nemzeti parkjainkat. Idén csak emiatt jönnek, ezért szeretnék mindet alaposan bejárni, minél több programon részt venni.

Feladatok:

1. Mutassátok be röviden Magyarország mind a 10 nemzeti parkját (hol található, mekkora, mikor alapították, melyek a legfontosabb jellemzői, látnivalói stb.)!

2. Segítsetek a lengyeleknek megtervezni egy útitervet! Budapestről szeretnének indulni. Merre induljanak, milyen sorrendbe keressék fel a nemzeti parkokat, hol tudnának útközben megszállni?

3. Írásban és szóban is mutassátok be a kutatásotok eredményét!

Források: http://magyarnemzetiparkok.hu/ (ezen a honlapon megtaláljátok mind a 10 nemzeti park elérhetőségét)

Folyamat:

1. 5 fős csoportok alakítása

2. Nemzeti parkok felosztása (1 diák-2 nemzeti park)

3. Weboldalak felkeresése, információgyűjtés

4. Írásbeli beadandó elvégzése

5. Szóbeli bemutató (ppt-vel)

Értékelés:

A feladatok hiánytalan elvégzése határidőn belül

Együttműködés és egyéni teljesítmény

Összegzés: Tanulói prezentációk és ezek értékelése, önértékelés

A Google Drive


A Google Drive-ot én mostanáig még csak ritkán és akkor is csak mint felhasználó és nem mint létrehozó és használtam, ebből adódóan nem is nagyon ismertem a működését, illetve, hogy mire használható. Azonban most a kurzus keretében itthon eltöltöttem egy kis időt azzal, hogy jobban megismerjem és rácsodálkoztam, hogy milyen nagyszerű segédeszköz is lehet ez a számomra.

Először is ingyen van egy saját meghajtóm, amely 15 GB terjedelemben képes anyagokat tárolni-ez szerintem nekem egyelőre bőven elég. Létrehozhatok különféle mappákat, amelyekben témakörök/kurzusok szerint tárolhatom a dolgokat. A számítógépemből feltölthetek ide dokumentumokat, képeket vagy akár magán a Drive felületén, az interneten szerkeszthetek dokumentumot, táblázatot, diákat, űrlapot, rajzot vagy saját térképet. És ami a legfontosabb: mindezeket könnyen és gyorsan megoszthatom bárkivel, akinek tudom az e-mail címét. Csak bemásolom a linket és gyakorlatilag már kész is.

Tanárként remek lehetőségeket ad arra, hogy például a szülőkkel rendszeresebben, könnyen és gyorsan tudjak kommunikálni, és ne csak a szülői értekezleten vagy e-mailben. Emellett a diákokkal közösen is létre lehet hozni egy Drive-ot, ahova feltölthetem az adott óra házi feladatát, ajánlott olvasmányokat, fontos információkat, stb.

Ez a Google Drive tényleg kitűnő szolgáltatás, ráadásul még ingyen is van, ezért innentől kezdve biztosan sűrűbben fogom használni.

Gyakorló/próbafeladat: https://docs.google.com/document/d/1sffLPSi8QYBJPHC8LZerdlfgIESqkOR9nBvLkrCExcw/edit

Tanítási filozófiám

Tanítási filozófiám

A legfontosabbnak talán azt tartom, hogy a tanulási kedvet kell feléleszteni, hogy a diáknak fontos legyen tanulni, lássa, hogy mit miért tanul, ebből neki milyen haszna lesz az életben, mert ha ezt nem érti meg, akkor nincs motivációja, az adott órán nem fog figyelni, otthon pedig egyáltalán nem foglalkozik a tanulmányaival. Minden gyereknél van olyan tantárgy, amellyel szemben így érez, valakinek a matematika, valakinek a humán tárgyak. Tanárként az a feladatunk, hogy felhívjuk a figyelmet és az érdeklődést a saját tárgyunk hasznosságára.

Alapvetőnek tartom, hogy az óra legyen érdekes. Úgy gondolom, ez nemcsak a diákok érdeke, hanem a pedagógusé is, mivel ha érdekfeszítő, izgalmas órákat tart, akkor a tanár maga is jobban érzi magát és élvezni fogja a munkáját, valamint ezáltal hozhatunk létre ideális tanulási környezetet, ahova a diákok szívesen járnak és tanulnak. Ehhez kapcsolható a következő princípium, hogy a tanítási órán jó hangulat uralkodjék. Ha jó a hangulat, akkor az motiválja is a gyereket, ha pedig kellően motivált, akkor abból egyenesen következik a soron levő alapelv, amely kimondja, hogy a tanítás folyamata közös munkavégzés legyen. Ez azt jelenti, hogy értelmes rend és fegyelem mellett közösen gondolkodunk és a gyerek is hozzászólhat az órához. Tehát a tanulási, tanítási stratégiák közül nem a tanárközpontúnak kellene uralkodnia, hanem a tanulóközpontúnak és/vagy a kooperáción alapulónak.

Itt, a PPK-n sokféle tanulás- és tanításelméletet megismerhettünk, amelyekből mindenki kialakíthatja a magának legmegfelelőbb, legszimpatikusabb és leghasznosabb megoldásokat és módszereket. Most, a 21. században szinte már elképzelhetetlen a modern technológia nélkül tanítani, mivel a tanulók is ezt várják el, ezért nekünk, tanároknak is kötelező a modern eszközöket igénybe vennünk a munkánk során, amellyel szintén élvezetesebbé tehetjük az órákat. Végül az is nagyon fontos, hogy sokszor és változatosan ellenőrizzük az ismereteket, értékeljünk, akár szintén az IKT eszközök segítségével.

Összefoglalva tanárként az a célom, hogy felkeltsem a diákokban a tanulás iránti vágyat, jó hangulatú, a modern eszközök segítségével is érdekes órákat tartsak, amelyek során a diákokkal közösen munkálkodunk, megfelelő rend és fegyelem mellett, ugyanakkor az általános műveltséghez szükséges tényanyagot is elsajátítsák.

Bemutatkozás

Sziasztok!

Jávor Gellért vagyok, történelem-földrajz első éves tanári mesterszakos hallgató. Az alapképzésemet szintén itt, az ELTE-n végeztem. Budaörsön lakom, nagyon szeretek sportolni, különösen futni, focizni, úszni, legújabban pedig teniszezni tanulok, szintén itt az ELTE-n.

Powered by Blogger.hu